A múlt évi MNB összefoglalója szerint, "várakozásaink szerint 2025-től megkezdődhet az elhalasztott beruházások részleges pótlása, valamint a külső keresleti folyamatok javulása, így kiegyensúlyozottabb növekedés várható, kedvező hatást gyakorolva valamennyi kereskedelmiingatlan-szegmens keresletére."
A 2024-ES IRODAPIACI JELLEMZŐI
Az irodapiac 2024. második negyedévben a bruttó hazai termék 1,5 százalékkal emelkedett éves összevetésben, de a kereskedelmiingatlan-piaci kereslet szempontjából fontos szolgáltató ágazatok hozzáadott értéke vegyesen alakult: az infokommunikációs szektoré 3,1, a pénzügyi szektoré 2 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal csökkent. A 2024-ben várhatóan 1,0–1,8 százalékkal bővülő bruttó hazai termékhez a háztartások fogyasztása, valamint a nettó export járulnak hozzá, míg a beruházások csökkenése visszafogja a GDP növekedését. 2024. első félévben a budapesti irodapiac bruttó bérleti kereslete 21 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, és a koronavírus-járvány előtti 2018–2019. első félévi szintek átlagát mindössze 4 százalékkal múlta alul. Ezt árnyalja ugyanakkor, hogy a bruttó kereslet összetételében az elmúlt 4 évben a szerződésmegújítások aránya érdemben megemelkedett, csökkentve a nettó piaci felszívást. 2024. első félévben a nettó piaci felszívás pozitív volt, de nem volt elegendő az új átadások szabad területeinek és a megszűnő bérleti szerződések miatt megüresedett területek kihasználatlanságra gyakorolt hatásának ellensúlyozására. A budapesti irodapiac kihasználatlansági rátája 2024. június végén 13,9 százalékon állt, amely 0,6 százalékpontos emelkedést jelent 2023. év végéhez képest, de történelmi összehasonlításban ez a kihasználatlansági szint nem tekinthető kiugrónak. A folyamatban lévő fejlesztések adatai alapján 2024. második félévben 96 ezer négyzetméter új irodaterület átadására lehet számítani. Az új átadások és az alacsony piaci felszívás hatására a kihasználatlansági ráta további emelkedése várható, amelynek szintje a 15 százalékot is meghaladhatja 2024. év végére, és az elmúlt negyedévek nettó piaci felszívási adatai mellett, további túlkínálat kialakulásának kockázata is fennáll. Az épülő irodaterületek volumene 2024. első félévben emelkedett, amelynek fő oka, hogy több, saját használatra épülő irodaház kivitelezése indult el az időszakban, köztük több állami intézménynek épülő irodaházzal, amelyek a teljes épülő állomány közel felét teszik ki. A közép-kelet-európai fővárosokban az állomány 2–10 százalékának megfelelő irodaterület áll építés alatt jelenleg, mely skálán Budapest legfelül helyezkedik el 10 százalékos értékkel.
A kereskedelmiingatlan-piac szempontjából meghatározó ágazatok teljesítménye a feldolgozóipar kivételével emelkedett 2024. második negyedévben. A bruttó hazai termék 2024 második negyedévében a nyers adatok alapján 1,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg negyedéves összehasonlításban 0,1 százalékkal csökkent. Az Európai Unió GDP-je 0,8 százalékkal, az eurozónáé pedig 0,6 százalékkal emelkedett a második negyedévben éves alapon. A fő nemzetgazdasági ágak közül a szolgáltatások és az építőipar növelte éves alapon a GDP-t, míg az ipar és mezőgazdaság mérsékelte azt. Az ipar teljesítménye 2,4, azon belül a feldolgozóipar hozzáadott értéke 3,1 százalékkal csökkent (1. ábra). A kereskedelmiingatlan-piac szempontjából meghatározó ágazatok teljesítménye a feldolgozóipar kivételével emelkedett a második negyedévben: az IKT szektor 3,1 százalékkal, a pénzügyi szektor 2 százalékkal, míg a kereskedelem és logisztika 3,1 százalékkal bővült éves összevetésben.
2024-ben várhatóan 1,0–1,8 százalék közötti mértékben bővülhet a bruttó hazai termék.4 A 2024-es gazdasági növekedést főként a piaci szolgáltatások támogathatják.
Tovább
