A Parlamentnél is magasabb lesz a Mol új felhőkarcolója

A Kopaszi-gátnál építi fel új székházát a Mol - jelentette be Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a cég mai sajtótájékoztatóján. A Mol-Csoport költözésével tanúi lehetünk az eddigi legnagyobb (bruttó 83 ezer négyzetméteres) budapesti székház létrejöttének, a cég ugyanis a mostani 11 épületből egyetlen modern irodaházba - a Kopaszi-gát mellé tervezett 120 méteres toronyépületbe - vonja össze különböző részlegeit. A döntés alaposan felforgatja Dél-Buda irodapiacát, a jelenlegi, 1970-ben épült irodaház megüresedésén túl mostantól biztosra vehető a Kopaszi-gáthoz tervezett toronyház megépítése.

Székházépítési boom a fővárosban

Az elmúlt évtizedben egyre elterjedtebb lett a budapesti irodaházfejlesztők körében a built-to-suit rendszerben történő fejlesztés, vagyis amikor a fejlesztő cég egy már meglévő bérlő igényeire szabva építi fel az új irodaházat, aki az átadás után akár meg is vásárolja az épületet. A válság alatt különösen népszerű lett ez a fejlesztési forma, a banki finanszírozáshoz ugyanis elvárás volt a meglévő biztos bérlő, ezzel csökkentve a pénzügyi kockázatokat.


A bankok sok esetben akár 50 százalékos - hosszú távra aláírt - előbérleti szerződési arányt is elvártak, ami szinte teljesen kizárta a spekulatív célú fejlesztéseket. A fejlesztők éppen ezért a hosszú távon gondolkodó bérlőket célozták meg, akiknek kedvező feltételeket ajánlva kínáltak új, modern irodaházat. A bérlők pedig a jó ajánlatokat látva éltek a lehetőséggel és vállalták akár azt is, hogy a belvárostól valamivel kijjebb költözzenek saját irodaházba. A fejlesztői oldalról kialakuló pénzügyi és a bérlői oldalról kialakuló minőségbeli egymásrautaltság hozta el a fejlesztések új irányát, ami úgy tűnik, hogy még mindig tart, a Mol költözésével létrejöhet ugyanis az eddigi legnagyobb budapesti székház.

Az új Mol Campus látványterve.

A BudaPart fejlesztésében megvalósuló toronyház már az első látványtervek nyilvánosságra kerülését követően nagy vitákat kavart. Sokak szerint felesleges a 120 méteres épület, ami egyébként sem illik bele Budapest látképébe, míg mások a jobb arányok miatt szerencsésebbnek tartanák legalább 150 méter magasra építeni a házat. A fejlesztő részéről Árendás Gergely, a Property Market ügyvezető igazgatója viszont korábban hangsúlyozta, hogy ők nem szándékoznak a jelenleg hatályos Településrendezési szabályok módosítását kezdeményezni és az épület fejlesztését a jelenleg hatályos magassági szabályok figyelembevételével (120 méter) tervezik.

A nagyobb cégek egy épületben való elhelyezésére egyébként külföldön is látunk példákat - Apple székház - ami egyszerűbbé teszi a különböző részlegek közti kommunikációt és költséghatékonyabbá is teheti a működést.
 

Budapesti példák

KPMG

A válság után az egyik ilyen nagyberuházás a KPMG 11 125 négyzetméteres székháza volt. A Vision Towers első ütemét a régi Volga szálló helyére tervezte meg a Futureal a Váci úti irodafolyosón, de hasonló konstrukcióval történő fejlesztések most is zajlanak.

Nokia

Májusban adták át a budapesti Corvin-negyedben megépült Nokia Skyparkot, ami Magyarország egyik legnagyobb informatikai és telekommunikációs kutatás-fejlesztési központja. A 25 ezer négyzetméteres komplexum a Nokia Globális Technológiai Központ mellett a Nokia Bell Labs hazai kirendeltségének ad helyet. A budapesti Nokiánál jelenleg több mint 2000-en dolgoznak. A bérleti szerződés megkötésekor - a BRF számításai szerint - ez volt 2016 utolsó negyedévének legnagyobb tranzakciója.

Magyar Telekom

Az építés alatt álló BTS fejlesztések közül a legnagyobb a Könyves Kálmán körúton felépülő 58 ezer négyzetméter alapterületű Telekom székház, ahol az átadás után 4500 ember dolgozhat majd. A WING által fejlesztett épületben a legfelső szinten egy fitneszközpont és egy 200 méteres futópálya is helyet kap majd.

Ericsson

Az átadáshoz közeledik az Ericsson dél-budai székháza is, ahol az összesen 24 ezer négyzetméter alapterületű épület ad majd otthont a vállalat Svédországon kívüli legnagyobb kutatás-fejlesztési központjának. A hatemeletes épület szintén built-to-suit rendszerben, vagyis a megrendelő Ericsson igényeire szabva épül fel. A székházban várhatóan 1800 ember dolgozhat majd.

Ugyanígy kezdte el különböző részlegeit egy helyre, a Babér utcai irodaházba költöztetni az OTP is, jóllehet a banknak a központja továbbra is a belvárosban van. A nagyok mellett azonban kisebb fejlesztők is feltűnnek a piacon hasonló konstrukcióban gondolkodva. 2013 elején adták át a Geometria Kft. által építtetett Medve utcai, 1350 négyzetméteres irodát, ami az ArchDaily oldalára is felkerült, mint az egyik legkülönlegesebb modern iroda.
 

Megéri ez a Mol-nak?

Hogy egy cégnek megéri-e egyetlen épületbe átköltözni, nincsenek pontos adatok, a BudaPart fejlesztésében eddig bejelentett irodák bérleti díjai 13,5 és 16,5 euró között vannak, ami elmarad ugyan a belvárosban jellemző prémium bérleti díjaktól, de magasabb, mint a budapesti alpiacokra jellemző modern irodaházak átlaga. Egy toronyház esetében viszont az esetleges presztízsértéket is figyelembe kell venni, ami szintén hatással van a bérleti díjakra, így egy ilyen döntésnél az ár csak az egyik szempont. A Mol központja közel 50 éve ugyanabban az épületben van, így a modernizálás mindenképpen indokolt.

Kétségtelen, hogy az eddigi irodafejlesztések közül az új Mol székház az egyik leglátványosabb, ami, ha elkészül nemcsak az ország vezető vállalatának lesz a központja, hanem a főváros építészetében is fordulópontot jelent, ez lehet ugyanis az első épület, amelynek magassága eléri, sőt meg is haladja majd a Parlament épületének magasságát.