Titkos innovátorok lettek az ingatlanpiac új kulcsszereplői

Az ingatlanpiacon korábban a háttérben tevékenykedtek a létesítménygazdálkodók, az épületüzemeltetők, azonban az utóbbi időben a válság, az energiaárak elszabadulása és általában a technológia fejlődése miatt felértékelődött a szerepük. Vágó Lászlóval, a NEO Property Services Zrt. vezérigazgatójával és egyben a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemetetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO FM) elnökével beszélgettünk a szektor jelenéről és jövőjéről. Interjú.

A létesítménygazdálkodás korábban az ingatlanpiac szürke eminenciása volt, azonban az utóbbi években felértékelődött a szerepe. Milyen okai lehetnek ennek? 

Vágó László: A szektor jelentőségét erősíti egyrészt a pandémia és a gazdasági válság, másrészt a fenntarthatósággal kapcsolatos kötelezettségek, valamint a digitalizáció. Az ingatlantulajdonosokban egyre inkább tudatosodik, hogy az ingatlanüzemeltetés önálló szakma. A pandémia miatt elterjedt home office pedig tovább erősítette a rugalmas ingatlanüzemeltetési fókuszt, míg a gazdasági válság a megtakarításokra, a hatékonyabb üzemeltetésre ösztökél.

Összességében az egészségügyi biztonság, az energiaválság, a fenntarthatóság és a digitalizáció mind-mind stratégiai fontosságú kérdésekké váltak a vállalatok és az ingatlantulajdonosok számára, ezért a szakértő létesítménygazdálkodók szerepe is felértékelődött. 

2025-ben hogyan alakulhat az ingatlanüzemeltetők (facility menedzsment - FM) szerepe az ingatlanpiac és az aktuális trendek vonatkozásában? 

V.L: Jelenleg kevés új ingatlan kerül piacra, illetve az alapkezelők megjelenése is befolyással van az üzemeltetési piacra, hiszen kevesebb az érdemi pályáztatás. Egy megbízás elnyerése során az üzemeltetési költség meghatározó tényező, hiszen a bérlők számára a három alapvető költség (bérleti, közüzemi és üzemeltetési díj) közül az üzemeltetési díj a leginkább számonkérhető és vitatható. Egyre tudatosabbak a bérlők, rajtuk is erős az ESG nyomás, amely sok esetben érinti az üzemeltetést (például hulladék, energia). 

Továbbá az előbb említett tényezők (egészségügyi biztonság, energiaválság, fenntarthatóság és digitalizáció) szakmailag még magasabb szintre emelik a létesítménygazdálkodókat. Az elmúlt évek trendjei több esetben is rávilágítottak arra, hogy a létesítménygazdálkodás több mint épületüzemeltetés, vagyis nem csupán költség, hanem stratégiai kérdés is. Mindemellett jellemző, hogy a hatalmas ipari fejlesztések (Debrecen, Szeged stb.) elviszik a szakembereket, ezért az iparágunk erőforráshiányossá válik.  

Mennyire értékelődött fel az FM szerepe a bérlőkkel való kommunikációban, hiszen egyre több helyen hallani, hogy edukálni kell a cégeket a környezettudatos működésre? Ebben az értelemben hogyan változik az FM feladatköre?

Folytatás az Economx Cikk-re